A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök.
A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század első felében elkészültek. A következők: Szent Ferenc oltár, Szent Antal oltár, Szent Erzsébet oltár, Szent Anna oltár, Nepomuki Szent János- és Keresztelő Szent János oltár, Kortonai Szent Margit oltára és a kórus alatt a szenvedő Jézus oltára.
Külön értéket képvisel a temploban a stallum a szentélyben és a szószék az templomhajó déli falán. A kórust Pfeifer Antal gyergyószentmiklósi mester készítette el 1831-ben. A kórus legfontosabb bútora az orgona, amely 1931-ben épült a mai formájában. A színes üvegablakok 1905-1911-ből valók, a csehországi Grottauban gyártották és helyezték el a templom ablaküregeiben. A főbejárati üvegablakokon Jézus és Mária monogramja, valamint a ferences jelvény látható. A Mária kegyszobor jobb oldalán Szent István király, bal oldalán Szent László király szobra áll. Grödenben (Tirol) készültek 1905-ben, Runggaldier József szobrász alkotásai, magasságuk 2,60 méter.
Az 1980-as években készültek a sekrestye és a folyosó ajtaján lév? domborművek. Alkotójuk Vincefi Sándor hajdani csíkszeredai szobrászművész. A templomhajóban, a baloldali hosszú pad támláján látható domborműveket Imets László csíkszeredai művész készítette az 1980-as években. Magyar és ferences szenteket ábrázolnak. A kórus alatt, kimenet jobb oldalon, a háromszéki főkapitány, Mikes Kelemen (nem a rodostói!) síremléke található (1686). A templom előcsarnokában, a tartóoszlopokon elhelyezett márványtáblák a somlyói rendház nagyjainak emlékét őrzik.
A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll:
ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834). Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják (a tornyok építésének befejezési éve).
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és a romlásokat javíttatta ki).