Még egy passzus a kövekről:

/ Márk József / Leave a comment

Látható a somlyói ferences kolostor folyosóján két nagyméretű faragott kő. Az egyik oszlopfő volt, valahol, valamikor. A másik oszloptő. Mindkettőn cikk-cakkos vésetek vannak, amelyek valamit jelentenek. Vécsey Gyula nyugdíjas mérnök tanulmányazta. Megállapította, hogy pogánykori szimbolikus jelzést mutatnak a kőoszlopok. Teljesebbek a jelek az oszlopfő tetején:  A Napkorongot ábrázolja, benne kígyóval. A napsugarak száma a következő: belső kör 12, középső kör 11, szélső kör 23, oldalán 26 sugár. Vécsy szerint ezek jelképes (szimbolikus) számok. A napkorong a kígyóval pogánykori istenség-ábrázolás.
Honnan származnak ezek az oszlopok? Talán a Nagysomlyó hegyéről, a Sóvárból?  Eredetéről nincsen semmi dokumentáció. Annyit jegyez föl P. Boros Fortunát történész, aki a kőoszlopok eredetét a XIII. századra datálja, megjegyzi hogy a XX. század elején két nagy kőoszlop található a kolostor folyosóján, melyet az udvarról hoztak be, ahol „szekérkerékvettetőnek használtak előző időkben.”  

Van még egy falba rejtett történelem.

/ Márk József / Leave a comment


Ez már teljes valójában rejtett tudósítás:  Volt egy sima, lapos kő, amelyen ez a bevésett felírás állt: CC 1208.  XVIII. századi történetírók emlegetik ezt a követ: P. Györffy Pál látta, (1730). P. Lostejner Leonárd átveszi tőle a tudósítást. Ez a felíratos kő sokáig látható helyen volt. Történt, hogy a kolostor átépítése folyamán kőműves mesterek beépítették az épület falába, ismeretlen helyre. Most már nem lehet megtalálni, hogy ismét felszínre kerüljön. Ez a tényállás. Jön a találgatás: Mit jelez ez a felírás? Honnan került ide, a csíki konvent tulajdonába?
Conventus Cisterciensium? Vagy Conventus Cikiensis?  –  P. Benedek Fidél Csíksomlyó (Tanulmányok) könyvében ad helyet e találgatásoknak. (163.oldal.)  Ciszterciták ebben az időben nem tartózkodtak Erdélyben. Volt egy másik testület, Ispotályos János lovagok, (Johanniták) akik a rend fentartására helyenkint léteztek. Így a Hargitán is teljesíthettek szolgálatot és őket jelzné ez a felírat: CC – Commendatura Crucigerorum 1208.  A sejtés szerint a Hargitáról került át a kő a nagysomlyói Kővárba, onnan meg később a ferencesek kolostorába.

Renkívüli építésteknikai alkotások

/ Márk József / Leave a comment

Renkívüli építésteknikai alkotás található a kegytemplom hajójának bolthajtása felépítésében: Fából van megalkotva, gipsz vakolattal alul-felül bevonva. Erős József kézdivásárhelyi ácsmester műve. A templomhajó hossza 40 m, szélessége 22 m., magassága 18 m. – Felmerült a kérdés, hogyan oldják meg a mennyezet szilárdságát, biztonságát anélkül, hogy a templom hajójába oszlopokat ne állítsanak föl?  Ezt a kérdést oldotta meg Erős József ácsmester azzal, hogy fából alkotta meg a mennyezet bordázatát. Így a belső tér teljes terjedelmében kitáruló, zavartalan. Kérdés: hogyan viseli el a földrengést ez a mennyezet?  Több esetben volt már földrengés a felépítés óta. Maga a mennyezet egyben mozgott és csak a szélein keletkezett törés, amit könnyűszerrel restauráltak az esemény után. Semmi esetre sem omlott be a fából összellított bordázat. Remélhetőleg, még sokáig el fog tartani.
Földrengés volt 1940 év őszén. Ez nagyon megviselte a kegytemplom falait. A két torony közötti falon méteres nagyságú repedés keletkezett. Azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a két torony szétesik egy újabb földrengés esetén. A ferences atyák az egész országra kiterjedő gyüjtést rendeztek a templom általános restaurálására. 1942-ben el is végezték a nagy munkálatot, amely a következőkből állt:  A két tornyot külön-külön vasbeton gyűrűvel övezték körül. Ezzel összekapcsolva az egész épületet, a hajót és a szentélyt ugyancsak vasbeton gyűrűbe foglalták. Ezt pedig két helyen: Fent a fedélszék tetején és a közép részen.  
A kegytemplom restaurálásának következménye képpen újra vakolták az egész épületet kivülről, különleges nemesvakolattal, amelyet azóta sem kellett újra vakolni, vagy meszelni. Ugyanezen vakolattal van ellátva a kolostor első oldala is. Még egy említésre méltó kivtelezése van a vakolatnak: fehér cementből készítették és Mária-üveg lapocskákat kevertek közéje, amely napsütésben ékesen csillog.

A SZENVEDŐ JÉZUS OLTÁRKÉPE

/ Márk József / Leave a comment
A kegytemplom egyik igen jelképes bútora a szenvedő Jézus oltára. Az oltárkép a vállán keresztet hordozó Jézust ábrázolja. A keresztre rá vannak írva az emberiség bűnei. Jelzi, hogy Jézus a bűnök miatt hordozta a keresztet és szenvedésével, kereszthalálával megváltotta az emberiséget. Izaiás próféta 700 évvel Krisztus előtt megjövendölte, hogy Krisztus, amikor eljön, az emberek bűneinek kiengesztelésére fog szenvedni és meghalni. (Iz. 53, 4-5,)
Témájánál fogva ezt az oltárképet nagyon szeretik a szenvedő emberek. Sokszor, hosszasan elidőznek imádkozva a szent kép előtt. Sajnos, az idők folyamán elszennyeződött a kép, s bár szakemberrel restauráltattuk, halványan látszik a kereszten a felírat. Ezért mellékelem a felírást az alábbiakban:    
  • Kevélység, fösvénység, Bujaság, Irigység, Torkosság.
  • Rágalmazás, Vakmerő ítélet, Szentségtelen házasság.
  • Harag, Jóra való restség, Hazugság, Tolvajság, Bálványozás, Káromkodás, Átkozódás, Botránkoztatás.
  • Akarattal való gyilkosság.
  • Természet ellen való bűn.          
  • Szegényeknek, Árváknak és Özvegyeknek nyomorgatása. 
  • Szolgáknak és munkásoknak bérek megtartása.

Mellékoltárok fölötti képek

/ Márk József / Leave a comment

A mellékoltárok főképe fölött van egy kisebb kép női szentekkel. S Apollónia, S Sára, S Juliánna, S. Erzsébet látogatása. Vajon, véletlenül festette oda az alkotó?  Nagyon is tudatosan. Az oltárokat egy-egy nemes család készíttette. Hálából a család nagyasszonyának a védőszentjét iktatták arra a helyre.
…

var cpo = []; cpo[“_object”] =”cp_widget_c553e507-5dea-4348-9b64-dd39faf3a239″; cpo[“_fid”] = “AUGApS-TjLlX”; var _cpmp = _cpmp || []; _cpmp.push(cpo); (function() { var cp = document.createElement(“script”); cp.type = “text/javascript”; cp.async = true; cp.src = “//www.cincopa.com/media-platform/runtime/libasync.js”; var c = document.getElementsByTagName(“script”)[0]; c.parentNode.insertBefore(cp, c); })(); New Gallery 2018/8/9originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 5194height 3563originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1191height 1706originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 3150height 3686originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1235height 2223originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 2775height 3712originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1011height 1587originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 3207height 3681originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1106height 1800originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 3149height 3863originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1374height 2389originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 4651height 3379originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1042height 1463

Felíratok

/ Márk József / Leave a comment


Közismert dolog, hogy a kegytemplom belső butarzatát, az oltárokat, Papp Miklós, brassói oltárfaragó és egyben oltárkép festő mester készítette. Ami jellegzetes benne, hogy a szószék alján ezt fel is jegyezte. Ha figyelemmel vizsgáljuk, megláthatjuk e feljegyzést: : “Készítette Papp Miklós pictor. Brassó. 1835-ben.“  –  Gótikus templomokban látható ilyen és ehhez hasonló jel. Pl. A szószék alatt egy ablakból kikönyököl a templomtervező és építő mesterének fél szobor alakja, kezében mérő műszerekkel. Nem véletlen, hogy Papp Miklós mester ezt jól tudta. – Másik érdekesség az is, hogy a szobrász, vagy festőművész nevének monogramját elrejti valahol a készített tárgyban. (Gondolok a híres Albrekt Dürer műveire. Ha megkeressük, meg is találjuk valahová elrejtve nevének kezdőbetűit: AD.)  Papp Miklós védőszentjét festette meg a Szent Ferenc oltár legfelső képében. A jótékony Szent Miklós püspök képe. Bizonyára szándékosan cselekedte.
Még egy érdekesség:  Papp Miklós a szószék faragásának évszámát elrejtette a homlokzatán lévő girlandok közé. Érdemes megkeresni.(1835)

A színes ablakokban is megtalálható az adományozó neve. Néhol azonban hiányzik, mivel renoválások alkalmával kicserélődtek az ablak alján lévő színes üvegek és velük együtt eltűntek a felíratok. A színes ablakok 1905-1911-ben készültek a grottaui (Csehország) Schlein Richard cég műhelyében. Minden színes üvegű ablak egy-egy nemesi család adománya. Helyenkint a nevük is fel van tüntetve. Pl. A Stallum feletti színes ablak alján a következő felírat áll: Készíttette Dr. Fejér Antal ügyvéd és fősyndikus (jogtanácsadó) és neje Száva Margit 1905. (Megjegyzem, hogy a nevezett Fejér család a kegytemplom kriptájában van eltemetve, mint a kegytemplom jótevői.) A szentélytől kezdve a következő sorrendben vannak elhelyezve a szentek képei: Szent Imre, Szent Erzsébet, Szent Ferenc, Szent Margit, Szent József, Kapisztrán Szent János, Szent Klára, Szent Antal. A kórusban: Szent Ágnes és Szent Cecilia.

A stallum, (Papi székek a szentélyben) önmagáról mondja el létrejöttének történetét. Íme a felírása:

S. ÁGOSTON P.
“Íly díszes létemet hálálom Csík Sz. Györgyi Vitéz Huszár Kapitán BÁLINT IGNÁCZ Urnak és Nője Nemes BORS JULIÁNÁNAK 1847.”

A papi székek hátsó támláján, középen Szent Ágoston püspök neve áll, két oldalán két diákónus domborművével. A hátépítmény tetején a szeplőtelen Szűz, angyalok társaságában látható. Papp Miklós oltárfaragó műve.
A szentély fölött van egy fából mintázott nagy koszorú. Elől felírat: 1848.  A látogatók sokszor azt hiszik, hogy a forradalom emlékére készült ez a korona. Nem. A forradalomban míg egyesek harcoltak, mások dolgoztak. Ez a szám a faragás évét jelzi.

Az alábbi két felirat azok számára rejtély, akik nem ismerik a latin nyelvet:
ECCe MarIa pIo rVtILant tVa teCta nItore, qVae tIbI FrancIsCI tVrba pVsILLa LoCat.
(Íme, Mária, tündöklő fényben ragyog hajlékod, mit Neked Szent Ferenc kisded nyája emelt.)
A piros betűk római számokként összeadva, a diadalív építésének dátumát eredményezik (1834).  Erőss József kézdivásárhelyi mester építette.
A templom homlokzatán látható Mária-szobor rézből készített ötvösmunka. Rottenbacher brassói mester alkotása, 1837-ben készült. A szobor felett latin nyelvű kronosztikon olvasható:
SpLenDor ab eLIsIs CeLebri reDIt arte rVInIs aeDIbVs Oh Virgo gLorIa nostra tVIs.
(Ó Szent Szűz, mi dicsőségünk, a széthányt romokból jeles művészettel újul meg szentélyed.)


A pirossal írt római számok az 1830-as évszámot adják,(a tornyok építésének befejezési éve).
A templomot Urbanszky Fülöp kolozsvári festő festette ki 1911-ben. P. Écsy János házfőnök 1973-ban renováltatta a festést (az oszlopokat, a mennyezet mezőit és kijavíttatta a romlásokat.) 

BASILICA MINOR

/ Márk József / Leave a comment

           Rómában négy Basilica Major (Nagybazilika) van: Szent Péter bazilika, Szent Pál bazilika, Lateráni bazilika, Sancta Maria Maggiore (Mária Nagyasszony) bazilika.
Basilica minor (Kisbazilika) a világegyházban több is van. Ezt a címet, méltóságot és kiváltságot a Szentszék külön pápai levéllel adományozza olyan templomoknak, amelyek történelmi, búcsújáróhelyi, vagy egyéb különleges jellegüknél fogva kiváltságra váltak méltóvá. Így nyerte el ezt a kitüntető címet a csíksomlyói kegytemplom is. Mivel ősi búcsújáró hely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 23-án, XII. Piusz pápa Basilica Minorrá, (Kisbazilikává) nyilvánította.

Pápai címer kisbazilika


Részletek a pápai körlevélből:
XII. PIUSZ PÁPA
A DOLGOK ÖRÖK EMLÉKEZETÉRE.
A Boldogságos Szűz Mária a Szentlélektől eltelve előre megmondta, hogy minden nemzet őt fogja tisztelni az egész földkerekségen. Valóban, a vallásos tisztelet és a művészetek által neki szentelt templomokban úgy tisztelik és dicséretekkel halmozzák el Őt, mint senki mást a világon. Ezekhez a templomokhoz kell számítani e nevének szentelt egyházat is, amelyet a nép nyelvén Csíksomlyónak hívnak és Erdély határán helyezkedik el. Ezt megfontolva, e vidék ferences Provinciálisának alázatos kérését elfogadva, amelyet a tiszteletreméltó gyulafehérvári Püspök és az említett ferences rend Procurátor Generálisa is ajánlásával erősített meg, a keresztény nép és az előkelőségek nevében juttatott el hozzánk, hogy a Csíksomlyón álló egyházat a Basilica Minor kitüntetéssel és címmel ajándékozzuk meg;
Miután tárgyaltunk Clemens Micarával, a Római Szentegyház bíborosával, biztos tudás és érett megfontolás után, apostoli hatalmunk teljességéből, jelen levelünk értelmében, a Boldogságos Szűz Máriának Csíksomlyón szentelt egyházat a Basilica Minor méltóságra emeljük örökre, és minden, e méltósághoz tartozó liturgikus kiváltságot megadunk neki.
Kelt Rómában, Szent Péternél, 1948 január 23-án, pápaságunk kilencedik évében.
Őszentsége különleges megbízásából Joannes Baptista MONTINI helyettes államtitkár. 

var cpo = []; cpo[“_object”] =”cp_widget_b3e279e4-8a8a-4f0b-91d4-644cdf58ba13″; cpo[“_fid”] = “AQLAlRuWgTOr”; var _cpmp = _cpmp || []; _cpmp.push(cpo); (function() { var cp = document.createElement(“script”); cp.type = “text/javascript”; cp.async = true; cp.src = “//www.cincopa.com/media-platform/runtime/libasync.js”; var c = document.getElementsByTagName(“script”)[0]; c.parentNode.insertBefore(cp, c); })(); New Gallery 2018/8/8originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 1705height 3287originaldate 6/21/2018 3:32:52 PMheight 3778width 2612orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 6/21/2018 3:37:52 PMheight 4033width 2675orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 6/21/2018 5:53:58 PMheight 3893width 2149orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 6/21/2018 7:43:10 PMheight 2765width 1877orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 6/21/2018 10:24:12 PMheight 2837width 1846orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 6/21/2018 7:50:34 PMheight 2815width 1764orientation 1camerasoftware Windows Photo Editororiginaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 2831height 1350originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 3373height 1433originaldate 1/1/0001 6:00:00 AMwidth 2844height 1191

Búcsúzás a kegyhelytől:

/ Márk József / Leave a comment

Megható a keresztaljai csoportok búcsúzása a kegyhelytől, különösképpen a kegyszobortól. Valóságos drámai jelenet alakul ki, ahogyan megköszönik a Szűzanyának a nála kegyelemben töltött órákat, perceket.
Beleimádkozzák, beleéneklik búcsúzásukba, mennyire fáj, hogy el kell válniuk Édesanyjuktól, a boldogságos Szűz Máriától. Csak az vigasztalja, csak abban a gondolatban tudnak megnyugodni, hogy ezután sem hagyja el őket, szeme rajtuk lesz további életküzdelmükben. Megígérik, hogy újra eljönnek őhozzá, amikor ismét elkövetkezik a búcsújárás ideje.
Aztán elindul a keresztalja hazafelé. Boldogan mennek, mert sok vigasztalásban volt részük a búcsúban.
Otthon a község határánál várja az otthonmaradottak csapata, a lelkipásztorral az élen, kereszttel és lobogókkal. Úgy fogadják a hazatérő búcsúsokat, mint akik győztes csatából térnek vissza. Ők pedig átadják a Szűzanya üdvözletét és áldását. Majd közös körmenetben vonulnak a templomba, hálát adni Istennek a segítségért és elnyert kegyelmekért.

Különös szokások:

/ Márk József / Leave a comment

A hívek a búcsújáróhelyről szentelményeket szoktak magukkal vinni: önmaguknak oltalmazó emlékeztetésül, az otthoniaknak pedig búcsúfiául, kegyelmi ajándékul.  –  A szegedi búcsúsok induláskor Máriaradnán zöld ágat törnek és visznek kezükben, ami azt jelképezi, hogy lelkük mintegy kivirágzott kegyelemben, a búcsújárás alkalmával.  –   Ugyanezt elmondhatjuk a csíksomlyói búcsúsokról is:  a zarándokok nyírfaágat visznek magukkal. Kezükben, csomagjukon, tarisznyájukon, újabban a személygépkocsit, sőt az autóbuszt is, amelyen utaznak zöld nyírfaággal díszítik föl. Honnan ez az ősi szokás, hogy éppen nyírfagallyakkal díszítenek? Mi ezt a valószínű magyarázatot adjuk, amire a mai búcsús már nem is gondol:  bizonyára 1567-ben a hargitai győzelem után, a hegyről való levonuláskor és a Somlyóra való fölmenetelkor éppen zöld nyirfaágakkal diszítették győzelmi lobogóikat. Mert május végén a nyírfa zöldel a legszebben. Aztán van egy népi hagyomány: a búcsúról hazavitt nyírfaágat beteszik a “belső szobába,” míg csak el nem hervad. Megszámlálják, hány levele van és a családnak naponta annyi Üdvözlégyet kell elmondania, ahány lapi van az ágakon. Ezt az imát Szűz Mária tiszteletére, a család egészségéért, boldogságáért kell felajánlani. Amikor egy levél lehervad az ágról, megszűnik az imakötelezettség.  
A búcsúfia rendszerint szentkép, vagy éppen a kegykép másolata, olvasó, érem, vagy valamely műtárgy, mely a búcsúra emlékeztet. Ezeket a búcsúsok megszenteltetik pappal, majd a kegyszoborhoz érintik. Az a bensőséges hiedelem vezérli őket, hogy a kegykép csodatevő hatásából, segítő erejéből valami a búcsúfiába besugárzik. Ezen kegytárgyakat otthon elteszik, vagy szeretteiknek adományozzák. Az a tudat él lelkükben, hogy a somlyói segítő Mária velük van kegyelmével, áldásával.
A gyerekeknek szánt búcsúfia közül a mézeskalács a legjellegzetesebb.    A mézeskalács valamikor kultikus eledel, vagyis szentelmény volt. Megették, hogy mintegy megszentelődjenek ezen eledel által. Erre utal az a mézeskalácsosok között élő hagyomány, hogy ezt a mesterséget a barátok találták ki. (Bálint S: Sacra Hung. 178-179.o.)